Kategóriák
- Újdonságok
- Akciók
- Gyerekszoba [7]
- Játékok [1324]
- HelloArt [15]
- Könyv [13059]
- Ajándékkönyvek [0]
- Család és szülők [186]
- Életmód, egészség [412]
- Életrajzok, visszaemlékezések [344]
- Ezotéria [162]
- Gasztronómia [243]
- Gyermek és ifjúsági [4926]
- Gyermekirodalom [559]
- Foglalkoztató, fejlesztő, kifestő [828]
- Ifjúsági irodalom [1472]
- Ifjúsági ismeretterjesztő [672]
- Mesekönyv [1383]
- További könyveink [12]
- Hangoskönyv [19]
- Hobbi és szabadidő [196]
- Irodalom [4132]
- Képregény [191]
- Kert, ház, otthon [49]
- Lexikon, enciklopédia [6]
- Művészet, építészet [118]
- Napjaink, bulvár, politika [81]
- Naptár [5]
- Nyelvkönyv, szótár [339]
- Pénz, gazdaság, üzleti élet [103]
- Sport, természetjárás [102]
- Számítástechnika, internet [8]
- Tankönyvek, segédkönyvek [236]
- Társadalomtudományok [345]
- Térkép [21]
- Történelem [314]
- Tudomány és természet [184]
- Utazás [207]
- Vallás, mitológia [130]
- Papír-Irószer termékek [474]
- Újságos STAND [238]
Termékajánló
TOP termékek
Partnereink
Tanúsítvány

Termék részletek
Nagy Ho-ho-ho-horgász télen
![]() |
Gyerekek és felnőttek kedvencének, a Nagy Ho-ho-ho-horgásznak a kalandjaival ismerkedhetünk meg e könyvben. Vajon mit csinál hősünk télen? Természetesen horgászik. Ott, ahol tud: fürdőkádban, akváriumban, szökőkútban... Csukás István e kedvesen csipkelődő történetekben kétbalkezes, ám kitartó hőse segítségével nemcsak a gyerekarcokra lop mosolyt, hanem a felnőttszívekben szunnyadó, romlatlan játékosságot is felébreszti, Sajdik Ferenc immár klasszikusnak számító rajzai segítségével.
-
Szerző Csukás IstvánKiadó KÖNYVMOLYKÉPZŐ KIADÓ KFT.Oldalak száma 80Borító KEMÉNYTÁBLAISBN 9789633735152Kiadás dátuma 2014Korosztály szerint 3-6 éveseknekCikkszám 1114803Tömeg 362 g/db
-
Csukás István (1936–)
Kisújszálláson született 1936. április 2-án. Arcvonásaik alapján anyját, Varró Margitot kun, apját jász származásúnak gondolja. Apja nehéz sorsú kovácsmester volt Kisújszálláson, egy kerékgyártó komájával közös portán. Nagy álmai, tervei voltak, előbb megvásárolta az egész udvart a műhelynek, majd traktort, cséplőgépet szerzett. Ebben a szegény, de boldog világban töltötte gyermekéveit a költő. Itt járt elemi iskolába.A háború után nagyot változott élete: egy zenetanár biztatására, anyja akaratából jelentkezett az akkor alakult békéstarhosi zeneiskolába, hegedűművész akart lenni. Menekülés is volt ez számára, mert a család nagyon elszegényedett, apjától elvették a kovácsműhelyt, nagy építkezéseken kereste a család kenyerét. Öccse ipari tanuló lett. A fiatal diák életének második boldog korszaka volt az intézet, tanult, olvasott, s naphosszat gyakoroltak a kastélyban, a hatalmas parkban, kamarazenéltek, előadásokon szerepeltek, becsvággyal készült a hegedűművészi pályára. Nyaranta apja mellett dolgozott az építkezéseken, téglát hordott, s kétségbeesetten áztatta-ápolta tönkrement ujjait. Kamaszosan lázadt fel apja ellen, majd az intézet ellen, s végül a zene ellen is. Érettségi után előbb a jogi egyetemre jelentkezett, majd egy idő után átment a bölcsészkarra. 1954 és 57 között volt egyetemi polgár.Föllázadt az egyetem ellen is, bölcsész tanulmányait nem fejezte be. Megjelentek első versei, írásaiból, irodalmi segédmunkákból élt, a Fiatal Művészek Klubjának vezetője volt, majd a Művészeti Alapnál, a Munkaügyi Minisztériumban, a Néphadsereg című lapnál dolgozott. 1968-tól 1971-ig a Magyar Televízió munkatársa, 1978-tól 1985-ig a Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó főszerkesztője. 1989-től 1991-ig szerkesztőbizottsági tag az Új Idő című lapnál.
Az ifjúsági irodalomért nemcsak a könyvkiadásban tevékenykedett, hanem a gyermeklapok szerkesztésében is részt vállalt. Alapító szerkesztője volt – Kormos Istvánnal – a Kincskeresőnek. Egy ideig a Kölyökmagazin szerkesztő bizottságának az elnöke, majd a Piros Pont főszerkesztője.E rövid időszakok közben szabadfoglalkozású író volt.Feleségével, Porga Máriával 1975-ben kötöttek házasságot.Korai költészetében a nagyvárosba került fiatal értelmiségi önmagára és otthonára találásáról számolt be, fájdalmas nosztalgiával az eltűnt gyermekkor és az eltűnőben lévő ifjúság iránt. Későbbi verseinek meghatározó vonása a himnikus életszeretet; ép érzékkel, egészséges ösztönökkel veszi birtokába a test és a szellem köznapi értékeit, boldogságát. Ennek az életszeretetnek más hangolású dalai az elmúlással viaskodó versek, a halál figyelmeztetéseire adott költői válaszok. Korábbi verseinek erős zeneiségét érdesebb dallam váltotta fel, s az áhítatot ironikusabb, fölényesebb költői szemléletmód.A hatvanas évek közepén Kormos István biztatására fordul a gyermekirodalom felé, s ettől kezdve verseskötetei mellett egyre-másra jelennek meg gyermekregényei, mesekönyvei, verses meséi. Nagy sikerrel mutatják be Ágacska című színdarabját, majd a többi színpadi művét. 1975-ben a hollywoodi X. televíziós fesztiválon a Keménykalap és krumpliorr című játékfilm megkapja a fesztivál Nagydíját és Az Év Legjobb Gyermekfilmje címet.Fontosabb díjak, elismerések:
1977, 1987 – József Attila-díj1978, 1982 – Ifjúsági Díj1984 – a Művészeti Alap irodalmi díja1985 – Andersen-díj1987 – az Év Könyve jutalom1989, 1995 – Déry Tibor-jutalom1990 – MSZOSZ-díj1996 – a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének Életműdíja1997 – a Tekintet Alapítvány díja1999 – Kossuth-díj2011 – Prima Primissima-díj2015 – Szép Ernő-különdíj2016 – A Magyar Érdemrend középkeresztje2016 – Magyar Örökség-díj2017 – a Nemzet Művésze