Marék Veronika 1937 december 19-én született, Budapesten.
Édesapja orvos volt, aki sikeresen indult az írói pályán is. Édesanyja fogorvosként, majd később iskolaorvosként dolgozott.
Négy évvel idősebb testvére, Dr. Marek Péter szintén az orvosi pályát választotta: népszerű szemész-professzor lett belőle.
Marék Veronika kicsi korától fogva szerette a meséket, a történeteket, ezért hamar megtanult olvasni. Később rátalált a rajzolás örömére is. Középiskolás korában mágnesként vonzotta a színház, és a bábuk varázslatos világa.
Tizenhét éves korában rajzolta meg első mesekönyvét, amelyik 1956-ban meg is jelent.
A Fazekas Mihály Gimnáziumban érettségizett. Volt kirakatrendező tanuló, egy évig járt az Iparművészeti Főiskolára - bábtervező szeretett volna lenni. Egy évig karácsonyfa-díszeket festett, aztán bekerült az Állami Bábszínházba.
Az itt töltött négy év alatt bábszínészi diplomát szerezett, és végre belekóstolt a színház világába. Közben levelező tagozaton végezett az ELTE Bölcsészettudományi Kar magyar irodalmi szakán.
1963 a nagy döntések éve volt: szabadfoglalkozású író és grafikus lett, s férjhez ment Kaunitz Ervin díszlettervezőhöz.
Két fia született, Tamás és Miklós.
Akkor már sorra jelentek meg a képeskönyvei a Móra Kiadónál, és a Corvina Kiadó gondozásában számos idegen nyelven is. 1965-ben jelent meg Japánban a Laci és az oroszlán, s mind a mai napig új meg új kiadásban kapható.
Külső munkatársa lett két gyerekújságnak, a Dörmögő Dömötörnek és a Kisdobosnak. Írt rádiójátékokat, sok-sok bábjátékot, és forgatókönyveket a Magyar Televízió gyermekműsorainak.
Ebben az időben (1974-76) írta meg a Magyar Televízió megrendelésére A kockásfülű nyúl című rajzfimsorozat 26 epizódjának forgatókönyét, amelyet a Pannónia filmgyár megfilmesített Richly Zsolt rajzaival és az ő kiváló rendezésében. Ez a sorozat a mai napig népszerű a gyerekek és a felnőttek körében is.
Élete része volt az utazás is. Sok-sok meghívást kapott az ország különböző részeiről gyermekkönyvtárakból, iskolákból, író-olvasó találkozókra. Mesélt, rajzolt, bábozott a gyerekeknek.
A képeskönyvek és mesék mellett készített képregényeket, rajzos rörténeteket, rejtvényeket, játékokat. Megjelentek társasjátékai is.
1976-ban elvált, második férjem Heinrich Ferenc építész lett. Az ő építészi sikerei lehetővé tették, hogy megalapítsák saját könyvkiadójukat, a Ceruzát.
Fiai, Kaunitz Tamás és Miklós fotósok lettek. Négy unokája van: Kaunitz Milán és Lili, Vasadi Eszter és Noémi.
A könyvek sora folytatódik Boribon és Annipanni, valamint a Kippkopp sorozat könyveivel, vadonatúj alkotásokkal, valamint a régi könyvek új kiadásaival.
Könyvei a következő nyelveken jelentek meg: német, angol, spanyol, lengyel, román, szerb, koreai, japán.
Japán szinte a második hazája lett: már 21 könyve jelent meg Tókióban, a Laci és az oroszlán című könyv példányszáma pedig félmillió felé közelít.
Marék Veronika díjai:
1983-ban Ifjúsági Díjat, 2006-ban Janikovszky Éva díjat, 2010-ben József Attila díjat kapott.